Rejtegetett gondjaink

 A 2020-as év után a 2021-es év is újabb komoly megpróbáltatások elé állít mindannyiunkat. A járványhelyzet, a gazdasági bizonytalanságok, a kötelező home-office és ezáltal a munkahelyi társas támogatás nehezítettsége az ügyfeleink túlnyomó részét érintette tavaly is. Ezek a nehézségek mind rárakódtak azokra a gondokra, amelyekkel a munkavállalók a járványhelyzet előtt vagy azon felül is szembesültek. Legtöbbször szakember segítsége nélkül, a saját életükben rejlő erőforrásokkal, jó esetben a szociális hálójuk támogatásával küzdöttek meg a nehézségekkel.

Amikor egy munkavállaló magánéleti gondokkal vagy munkahelyi stresszel küzd, az kisebb-nagyobb mértékben befolyásolja a munkavégzésének hatékonyságát, gördülékenységét is.[1] A hosszútávon fennálló, megoldatlan problémák állandósult stressz-állapothoz, alvásproblémákhoz vezetnek. Később pedig olyan mentális problémák kialakulását eredményezik, mint például a szorongás, depresszió, ezáltal komoly kockázatot jelentve a mentális egészségre nézve. De vajon hová fordulhat a munkavállaló, ha mielőbb segítséget szeretne kérni?

Egy jól működő szervezetben, ahol pszichológiailag biztonságosnak mondható a környezet, a munkavállalók könnyebben megosztják kollégáikkal, vezetőikkel a gondjaikat. Annak tudatában tehetik ezt, hogy válaszul megértésre, empátiára – és ha van rá lehetőség -, a munkaterhelés csökkentésére számíthatnak. Gyakori azonban, hogy egy adott szervezeten belül, vagy az adott pozícióban erre nincs lehetőség. Esetleg egy közelgő szervezeti átalakulás miatt inkább rejtik el a gondjaikat, attól való – vélt vagy valós – félelmük miatt, hogy egy esetleges elbocsátás esetén emiatt hátrányba kerülhetnek. És egy még oly empatikus vezetőtől sem várható el, hogy minden körülmények között támogató jelenlétet biztosítson a beosztottjainak. Különösen ha ő is épp (munkahelyi és/vagy magánéleti) nehézségekkel küzd. Így gyakran előfordul, hogy bár a munkáltató észreveszi a munkavállaló teljesítményének leromlását, nem tudja, mi minden állhat annak hátterében, így – a legjobb szándékkal – egy tréninggel vagy egy ún. “performance improvement” (teljesítményjavító) programmal próbálja orvosolni a problémát.

Azt a kérdést, hogy a munkavállalók milyen arányban fordulnak a munkáltatójuk felé a mentális egészségüket érintő problémáikkal, egy nemzetközi, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát, és az Egyesült Királyságot érintő, 3894 alkalmazottat megkérdező kutatás vizsgálta.[2] A tanulmány szerint a mentális nehézségekkel küzdő munkavállalók 82%-a elrejti a munkaadója elől az állapotát. Ennek leggyakoribb okai az olyan lehetséges retorzióktól való félelem, mint hogy ez negatívan befolyásolja majd a karrierjüket (38%), hogy szakmai rátermettségük megkérdőjeleződik mások szemében (22%); a szégyen az állapotuk miatt (21%), valamint a munkaképességük megkérdőjeleződésétől való félelem (10%). A kutatás talán legaggasztóbb eredménye, hogy minden tizedik munkavállaló úgy véli, ha bizalommal beavatná egy kollégáját a mentális nehézségeivel való küzdelmébe, az akár a munkája elvesztéséhez is vezethet.

A tanulmányból kiderül az is, hogy a munkavállalók csaknem fele (43%) úgy gondolja, több mentális egészséggel kapcsolatos munkahelyi edukációs programra, valamint a megfelelő ellátáshoz való hozzáférésre lenne szükség. Szintén a dolgozók csaknem fele (45%) gondolja úgy, hogy szükség esetén nagyobb eséllyel venne igénybe pszichológiai szolgáltatást, ha a munkahelyén nyíltabb beszélgetések indulnának el a témáról. Az ICAS Magyarország Employee Assistance szolgáltatása többek között arra is hivatott, hogy csatornát biztosítson a munkavállalóknak a problémáik megosztására. Munkahelyi nehézségek esetén pedig hatékony kommunikációt folytathasson a munkáltatója felé, a megfelelő keretezés és csatorna megtalálásával. Ily módon a szolgáltatásunk segít a munkavállaló és munkáltató közötti bizalom elősegítésében, illetve helyreállításában is.

A segélyvonalunk a nap 24 órájában, a hét minden napján rendelkezésre áll. A telefont minden esetben magasan képzett pszichológus kollégáink veszik fel, akikkel több alkalmas konzultációs folyamatra van lehetőség. Veszélyeztetettség vagy kockázat esetén a megfelelő szervezethez tudják irányítani a munkavállalókat. Ha mint munkáltató szeretne erre lehetőséget biztosítani az alkalmazottainak, lépjen velünk kapcsolatba, és szívesen nyújtunk tájékoztatást a szolgáltatásunk elemeiről.

[1] https://www.who.int/occupational_health/publications/pwh3rev.pdf

[2] https://www.ipsos.com/en/mental-health-workplace-global-impact-study