ICAS International - redefining / standards

ICAS

ICAS Lifestyle

Letölthető
anyagok

Tanulmányok az EAP-ról

Az EAP szolgáltatások hatékonyságának mérése meglehetősen bonyolult és összetett feladat, Egységesen elfogadott, egyszerű módszer hiányában számos tudományos kutatás vizsgálta az elmúlt évtizedek során az EAP eredményességét.

Bár a számszerűsített eredmények nyilvánvaló szórást mutatnak, a végkövetkeztetések mégis egyértelműek: az EAP alkalmazása jelentős javulást eredményez a munkavállalók lelki egészségében és munkahelyi teljesítőképességében. Az alábbiakban néhány tanulmányból idézünk:

•   Az EAP-t alkalmazó cégek HR vezetői az alábbi előnyöket nevezték meg leggyakrabban:
- Hatékony segítségnyújtás a munkatársaknak az őket érő munkahelyi, vagy magánéleti stressz, lelki gondok és személyes nehézségek kezelésében.
- A szervezeti hatékonyság és teljesítmény javulása
- A munka-magánélet egyensúly, valamint az általános jó hangulat és jó közérzet elősegítése a munkavállalók körében.
- Gondoskodó munkáltatóként való pozitív általános megítélés.
- A munkavédelmi előírásoknak való fokozottabb megfelelés.

(Robert Gordon University of Aberdeen, 2007)

•   Az EAP alkalmazása magasabb teljesítményt eredményezett a javuló lelki és testi egészség, valamint a jobb közösségi kapcsolatok és kevesebb hiányzás által.

(Selvik & Bingaman 1998)

•   Azok a résztvevők, akik telefonos, vagy személyes pszichológiai konzultációban részesültek, jelentős stresszcsökkenést mutattak a kontrollcsoporthoz képest, akik nem részesültek kezelésben.

(Spizman, P. 2001)

•   A különböző EAP szolgáltatások kapcsán a munkavállalók az alábbi arányban számoltak be a teljesítőképességük jelentős javulásáról: személyes pszichológiai konzultáció - 56%, telefonos pszichológiai konzultáció - 55%, jogi és pénzügyi tanácsadás - 36%.

(Attridge, M. 2002)

•   A stresszkezelés képessége munkahelyi vonatkozásban 42%-al javult, magánéleti vonatkozásban 44%-al. A munkateljesítmény átlagosan 33%-al nőtt, a hiányzás mértéke 27%-al csökkent. A munkatársakkal, illetve a felettesekkel való kapcsolatok szintén számottevően javultak.

(Masi, Hensley & Jacobson 2000)

•   A rövid távú EAP terápia javította az általános egészségi állapotot, a szervezeten belüli szerepek megértését, valamint a közösségi együttműködés hatékonyságát.

(Turner 2000)

•   Legalább a munkavállalók 70%-a jobb közérzetről, nagyobb teljesítőképességről, kevesebb stresszről és hiányzásról számolt be.

(Attridge, 2001)