ICAS International - redefining / standards

ICAS

ICAS Lifestyle

Letölthető
anyagok

Lelki egészség és a munkahely

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor a vállalkozások is gyakran megszorító intézkedéseket vezetnek be és leépítéseket hajtanak végre, a munkavállalók lelki jóllétével foglalkozni esetleg időszerűtlennek tűnhet.

Az igazság azonban ennek pont az ellenkezője. Számtalan kutatás eredménye alapján közvetlen összefüggés van a munakvállalók lelkiállapota és munkahelyi teljesítményük, ezáltal munkaadójuk eredményessége közt.

A jelenlegi gazdasági környezetben is megéri, sőt talán még fontosabb a munkavállalók lelki egészségével foglalkozni.

A magánéleti gondokból, érzelmi krízisekből, vagy problémás élethelyzetekből származó stressz, idegesség, vagy lehangoltság hatásai rontják az életminőséget és óhatatlanul megjelennek a munkahelyen is, például a jelenlét, a koncentráció,
az együttműködési képesség és a munkakedv csökkenése formájában

Sokunk számára ismerős lehet a jelenség, hogy ha például valamilyen lelki krízissel szembesülünk, gyakran nem tudjuk ugyanolyan odafigyeléssel és energiával végezni a feladatainkat. Bár jelen vagyunk a munkahelyen, de a munkavégzésünk hatékonysága jelentősen csökken (presenteeism). Nem ritka, hogy valaki ki is marad a munkából ilyen helyzetekben (absenteeism). A rossz lelkiállapot sok esetben a munkahelyi belső és külső kapcsolatokra is negatív hatással van.

A munkahelyi lelki egészségfejlesztés fontosságát olyan szervezetek is a zászlójukra túzték, mint az Európai Bizottság és a WHO. Az alábbiakban a témával foglalkozó számos publikáció közül idézünk néhányból:

•   Az üzleti világ prominens szaklapja, a Harvard Business Review 2012 január-februári száma címlapvezető cikksorozatot szentel a munkavállalói jóllét és a gazdasági teljesítmény témakörének "The value of happiness - How employee well-being drives profits" címmel.

•   „A munkahelyi lelki egészségfejlesztési tervek és programok bevezetése egyrészt hasznos a munkavállalók egészsége szempontjából, másrészt növeli a foglalkoztató termelékenységét, harmadrészt hozzájárul az általános társadalmi jólléthez.”

(„Mental Health Policies and Programmes in the Worplace” – WHO, 2005)

•   Bár az elmúlt néhány évben számottevő fejlődés volt tapasztalható, a munkáltatók még mindig jelentősen alábecsülik a lelki egészséggel kapcsolatos problémák mértékét és hatásait a valósághoz képest.

(„Mental Health – Still the last workplace taboo?” – Shaw Trust, 2006-2010)

•   „Üzleti szempontból erősen indokolható a munkáltatók törődése a munkavállalók lelki problémáival: az ebből eredő hiányzások, a csökkent hatékonyságú munkavégzés (presenteeism), a korai leszázalékolások jelentős hatással vannak az európai termelékenységre és versenyképességre.”

(„Mental health in workplace settings” – EU Directorate General for Health and Consumers, 2008)

•   Egy tanulmány szerint a krónikus lelki problémával küzdők az egy hónapos vizsgált időtávon 4,3 és 5,5 nap közötti munkakiesést szenvedtek el. Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a depressziós, vagy szorongásos munkatársakra napi 2,2 óra munkakiesés jellemző.

(„An Employer’s Guide to Behavioral Health Services”, US National Business Group on Health, 2005)

•   „A munkáltatók nagymértékben profitálhatnak a munkahelyi lelki egészségfejlesztésre irányuló intézkedésekből a javuló termelékenység, motiváltabb munkaerő, csökkenő hiányzások és alacsonyabb fluktuáció révén.”

(Edinburghi Deklaráció - European Network for Workplace Health Promotion, 2010)